Amikor grafológusnak tanultam, az első szabály, amit megtanítottak nekünk, hogy egy jel, nem jel. Ha van egy személyiség jegy, amit felfedezni vélünk a kliens kézírásában, kutakodni kell tovább, és tilos egy jel alapján messzemenő következtetést levonni.
Az én álláspontom szerint, ez teljesen analóg gondolkodás a feng shui esetében is. Az otthonunk egy energetikai egység, a maga komplexitásában nézzük a teljes lakást. Ha van egy kedvezőtlennek mondott helyzet – jelen esetben egy délkeleti főbejárat – akkor ebből az egy adatból nem vonunk le drasztikus következtetést, és nem is orvosoljuk önmagában ezt az egy problémát, hanem tovább vizsgálódunk.
Tradicionálisan a főbejárat kedvező égtája a Kelet. Hát, nem tudom, hogy hányan büszkélkedhetünk egy ilyen helyzettel. Kevesen. És mi van a többiekkel? Azok húzzák le a rolót, mert így jártak?
Természetesen nem.
Ha feltérképeztük a lakásunkat, készítettünk méretarányos alaprajzot, jelöltük a hiányokat és a többleteket, meg van mind a kilenc életterület helye, ezt követően nézzük meg, hogy milyen kedvező és milyen kedvezőtlen adottságai vannak a lakásunknak.
A kedvezőtlen helyzeteket vagy tudjuk/akarjuk orvosolni, vagy nem. Ha Orsi kérdését nézzük, akkor ő fog dönteni arról, hogy átfesti/áttapétázza/kicseréli a bejárati ajtó, vagy sem, de már annak ismeretében, hogy látja mit mutat a Gazdagság, siker életterülete, van e itt további energetikai probléma, és ezzel egyidőben megvizsgálja az életterülethez kapcsolódó kihívásait és céljait. Ezen ismeretek fényében lehet és kell is megalapozott döntést hozni.
A magam részéről nem támogatom és nem is javaslom azt a hozzáállást, hogy egy kedvezőtlen kialakítás okán – legyen az középponti WC, lépcső, vagy nem keleti főbejárat -, kétségbeessünk, és azonnal az új otthonunkat keressük. Ezer és egy dolgot megtehetünk még előtte.
Ha szívesen tudnál többet a térrendezésről, itt a módja, hogy hogyan:
Csatlakozz a Feng Shui Klubhoz: MEGNÉZEM MI EZ!
